Нюрнберг (ням.: Nürnberg [ˈnʏɐ̯nbɛɐ̯k], бав.: Niamberg) — горад у Германіі, размешчаны ў цэнтральнай частцы Баварыі, на рацэ Пегніц. Нюрнберг з’яўляецца 2-м па колькасці насельніцтва горадам Баварыі (пасля Мюнхена) і 14-м па Германіі (503 673 чал. па даным на 2009 год). Найбуйнейшы эканамічны і культурны цэнтр Франконіі і яе неафіцыйная сталіца.
Горад Нюрнберг Nürnberg
![]()
Нюрнберг на карце Германіі ± ![]() | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Медыяфайлы на Вікісховішчы |
Нюрнберг утварае разам з гарадамі Фюрт і Эрланген трохвугольнік, які з’яўляецца асновай сярэднефранконскага рэгіёна і адным з 23 буйных баварскіх цэнтраў. Бліжэйшыя гарады (акрамя Фюрта і Эрлангена) — Інгальштат, каля 100 км на поўдзень, Рэгенсбург, каля 100 км усходней і Вюрцбург, каля 100 км на паўночны захад. Мюнхен знаходзіцца за 170 км на поўдзень, Штутгарт за 160 км на паўднёвы захад і Франкфурт-на-Майне за 186 км на паўночны ўсход.
Колькасць насельніцтва Нюрнберга перасягнула ў 1880 годзе рысу ў 100 000 жыхароў, дзякуючы чаму Нюрнберг перайшоў у катэгорыю буйных гарадоў, а ў 1910 годзе насельніцтва дасягнула 333 000 чалавек.
Рэгіён Нюрнберга з яго амаль двума мільёнамі насельніцтва, 10 000 квадратнымі кіламетрамі плошчы і ўнёскам у валавы нацыянальны прадукт у памеры 50 мільярдаў еўра адносіцца да эканамічна наймацнейшых рэгіёнаў Германіі.
Гісторыя
Адукацыя
- Нюрнбергская акадэмія вытанчаных мастацтваў
Вядомыя асобы
- Іаган Пахельбель — выдатны нямецкі кампазітар і арганіст эпохі барока.
- Юліяна Вітан-Дубейкаўская — беларуская мастацтвазнаўца, педагог, мемуарыстка.
Галерэя
Гл. таксама
- Фастнахтшпіль
- Стары горад
- Царква Святога Себальда і царква Святога Лаўрэнція
Літаратура
- Нюрнберг // Беларуская энцыклапедыя: У 18 т. Т. 11: Мугір — Паліклініка / Рэдкал.: Г. П. Пашкоў і інш. — Мн. : БелЭн, 2000. — Т. 11. — С. 401. — 10 000 экз. — ISBN 985-11-0035-8. — ISBN 985-11-0188-5 (т. 11).
Аўтар: www.NiNa.Az
Дата публікацыі:
U panyaccya yosc i inshyya znachenni gl Nyurnberg znachenni Nyurnberg nyam Nurnberg ˈnʏɐ nbɛɐ k bav Niamberg gorad u Germanii razmeshchany y centralnaj chastcy Bavaryi na race Pegnic Nyurnberg z yaylyaecca 2 m pa kolkasci naselnictva goradam Bavaryi paslya Myunhena i 14 m pa Germanii 503 673 chal pa danym na 2009 god Najbujnejshy ekanamichny i kulturny centr Frankonii i yae neaficyjnaya stalica Gorad Nyurnberg Nurnberg Gerb d Scyag Kraina GermaniyaZyamlya BavaryyaKaardynaty 49 27 10 pn sh 11 04 40 u d H G Ya OKiraynik Markus Kyonig d Pershaya zgadka 1050Ploshcha 186 38 km Vyshynya centra 309 mVodnyya ab ekty Pegnic i kanal Rejn Majn Dunaj d Naselnictva 503 673 chalavek 2009 Chasavy poyas UTC 1 letam UTC 2Telefonny kod 0911 09122 09129Pashtovy indeks 90001 90491Aytamabilny kod NAficyjny sajt nuernberg de nyam angl Nyurnberg na karce Germanii Medyyafajly na Vikishovishchy Nyurnberg utvarae razam z garadami Fyurt i Erlangen trohvugolnik yaki z yaylyaecca asnovaj syarednefrankonskaga regiyona i adnym z 23 bujnyh bavarskih centray Blizhejshyya garady akramya Fyurta i Erlangena Ingalshtat kalya 100 km na poydzen Regensburg kalya 100 km ushodnej i Vyurcburg kalya 100 km na paynochny zahad Myunhen znahodzicca za 170 km na poydzen Shtutgart za 160 km na paydnyovy zahad i Frankfurt na Majne za 186 km na paynochny yshod Kolkasc naselnictva Nyurnberga perasyagnula y 1880 godze rysu y 100 000 zhyharoy dzyakuyuchy chamu Nyurnberg perajshoy u kategoryyu bujnyh garadoy a y 1910 godze naselnictva dasyagnula 333 000 chalavek Regiyon Nyurnberga z yago amal dvuma milyonami naselnictva 10 000 kvadratnymi kilametrami ploshchy i ynyoskam u valavy nacyyanalny pradukt u pamery 50 milyarday eyra adnosicca da ekanamichna najmacnejshyh regiyonay Germanii GistoryyaGl taksama Nyurnbergski pracesAdukacyyaNyurnbergskaya akademiya vytanchanyh mastactvayVyadomyya asobyIagan Pahelbel vydatny nyamecki kampazitar i arganist epohi baroka Yuliyana Vitan Dubejkayskaya belaruskaya mastactvaznayca pedagog memuarystka GalereyaGl taksamaFastnahtshpil Stary gorad Carkva Svyatoga Sebalda i carkva Svyatoga LayrenciyaLitaraturaNyurnberg Belaruskaya encyklapedyya U 18 t T 11 Mugir Paliklinika Redkal G P Pashkoy i insh Mn BelEn 2000 T 11 S 401 10 000 ekz ISBN 985 11 0035 8 ISBN 985 11 0188 5 t 11