Вольт (азначэнне: бел. В, лац. V) — адзінка вымярэння электрычнага напружання ў сістэме СІ. Адзінка названая ў гонар італьянскага фізіка і фізіёлага Алесандра Вольта.
Вольт | |
---|---|
Названа ад | Алесандра Вольта |
Абазначэнне адзінкі | V[…], В, V, V, В, V, V, V, V і V |
Формула, якая апісвае закон або тэарэму | |
Пазначэнне ў формуле | , , і |
Пераўтварэнні да асноўнай адзінкі СІ | 1 вольт |
Фізічная велічыня | электрычнае напружанне, электрарухальная сіла, электрычны патэнцыял, electric potential difference[d], bioelectric potential difference[d], membrane potential[d], Peltier coefficient[d], electrotonic potential[d] і Q4530817? |
Derived from base unit | кілаграм, метр, секунда і ампер |
![]() |
Вольт роўны электрычнаму напружанню, выкліканаму ў электрычным ланцугу пастаянным токам сілай 1 ампер пры магутнасці 1 ват.
1 В = 1/300 адзінкавага патэнцыялу
Вызначэнне
Вольт вызначаны як розніца патэнцыялаў на канцах правадніка, які рассейвае магутнасць у адзін ват пры сіле току праз гэты праваднік у адзін ампер. У адзінках СІ атрымаем м² · кг · с−3 · A−1, што эквівалентна джоулю энергіі на кулон зараду, J/C.
Вызначэнне на аснове эфекту Джозефсана
З 1990 года вольт стандартызаваны праз вымярэнне з выкарыстаннем эфекту Джозефсана, пры якім ужываецца ў якасці прывязкі да эталону канстанта Джозефсана, зафіксаваная 18-ай Генеральнай канферэнцыяй па вагам і вымярэнням як:
- K{J-90} = 0.4835979 GHz/µV.
Кратныя і дзельныя адзінкі
Дзесятковыя кратныя і дзельныя адзінкі напружання ўтвараюцца з дапамогай стандартных прыставак СІ.
Кратныя | Дробныя | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
парадак | назва | абазначэнне | парадак | назва | абазначэнне | ||
101 В | дэкавольт | даВ | daV | 10−1 В | дэцывольт | дВ | dV |
10² В | гектавольт | гВ | hV | 10−2 В | сантывольт | сВ | cV |
10³ В | кілавольт | кВ | kV | 10−3 В | мілівольт | мВ | mV |
106 В | мегавольт | МВ | MV | 10−6 В | мікравольт | мкВ | µV |
109 В | гігавольт | ГВ | GV | 10−9 В | нанавольт | нВ | nV |
1012 В | тэравольт | ТВ | TV | 10−12 В | пікавольт | пВ | pV |
1015 В | петавольт | ПВ | PV | 10−15 В | фемтавольт | фВ | fV |
1018 В | экзавольт | ЭВ | EV | 10−18 В | атавольт | аВ | aV |
1021 В | зетавольт | ЗВ | ZV | 10−21 В | зептавольт | зВ | zV |
1024 В | ётавольт | ІВ | YV | 10−24 В | ёктавольт | іВ | yV |
Гл. таксама
Зноскі
- Logopedia
- 6.5.3 // Quantities and units—Part 1: General — 1 — ISO, 2009. — P. 18. — 41 p.
- SI A concise summary of the International System of Units, SI — 2019.
Аўтар: www.NiNa.Az
Дата публікацыі:
U getaj staronki nyama praveranyh versij hutchej za ysyo yae yakasc ne acenvalasya na adpavednasc standartam Volt aznachenne bel V lac V adzinka vymyarennya elektrychnaga napruzhannya y sisteme SI Adzinka nazvanaya y gonar italyanskaga fizika i fiziyolaga Alesandra Volta VoltNazvana adAlesandra VoltaAbaznachenne adzinkiV V V V V V V V V i VFormula yakaya apisvae zakon abo tearemukg m2 s 3 A 1 displaystyle kg cdot m 2 cdot s 3 cdot A 1 Paznachenne y formulekg displaystyle kg m displaystyle m s displaystyle s i A displaystyle A Peraytvarenni da asnoynaj adzinki SI1 voltFizichnaya velichynyaelektrychnae napruzhanne elektraruhalnaya sila elektrychny patencyyal electric potential difference d bioelectric potential difference d membrane potential d Peltier coefficient d electrotonic potential d i Q4530817 Derived from base unitkilagram metr sekunda i amper Medyyafajly na VikishovishchyU panyaccya yosc i inshyya znachenni gl Volt znachenni Volt royny elektrychnamu napruzhannyu vyklikanamu y elektrychnym lancugu pastayannym tokam silaj 1 amper pry magutnasci 1 vat 1 V 1 300 adzinkavaga patencyyaluVyznachenneVolt vyznachany yak roznica patencyyalay na kancah pravadnika yaki rassejvae magutnasc u adzin vat pry sile toku praz gety pravadnik u adzin amper U adzinkah SI atrymaem m kg s 3 A 1 shto ekvivalentna dzhoulyu energii na kulon zaradu J C V WA JC m2 kgs3 A displaystyle mbox V dfrac mbox W mbox A dfrac mbox J mbox C dfrac mbox m 2 cdot mbox kg mbox s 3 cdot mbox A Vyznachenne na asnove efektu DzhozefsanaZ 1990 goda volt standartyzavany praz vymyarenne z vykarystannem efektu Dzhozefsana pry yakim uzhyvaecca y yakasci pryvyazki da etalonu kanstanta Dzhozefsana zafiksavanaya 18 aj Generalnaj kanferencyyaj pa vagam i vymyarennyam yak K J 90 0 4835979 GHz µV Kratnyya i dzelnyya adzinkiDzesyatkovyya kratnyya i dzelnyya adzinki napruzhannya ytvarayucca z dapamogaj standartnyh prystavak SI Kratnyya Drobnyyaparadak nazva abaznachenne paradak nazva abaznachenne101 V dekavolt daV daV 10 1 V decyvolt dV dV10 V gektavolt gV hV 10 2 V santyvolt sV cV10 V kilavolt kV kV 10 3 V milivolt mV mV106 V megavolt MV MV 10 6 V mikravolt mkV µV109 V gigavolt GV GV 10 9 V nanavolt nV nV1012 V teravolt TV TV 10 12 V pikavolt pV pV1015 V petavolt PV PV 10 15 V femtavolt fV fV1018 V ekzavolt EV EV 10 18 V atavolt aV aV1021 V zetavolt ZV ZV 10 21 V zeptavolt zV zV1024 V yotavolt IV YV 10 24 V yoktavolt iV yVGl taksamaZnoskiLogopedia lt a href https wikidata org wiki Track Q53859674 gt lt a gt 6 5 3 Quantities and units Part 1 General 1 ISO 2009 P 18 41 p lt a href https wikidata org wiki Track Q15028 gt lt a gt lt a href https wikidata org wiki Track Q26711930 gt lt a gt SI A concise summary of the International System of Units SI 2019 lt a href https wikidata org wiki Track Q68977959 gt lt a gt