Хакасія, Рэспубліка Хакасія — суб’ект Расійскай Федэрацыі. Размешчана на поўдні Усходняй Сібіры. Адміністрацыйны цэнтр — горад Абакан. Утворана 20 кастрычніка 1930 года як Хакаская аўтаномная акруга. У 1992 годзе пераназвана ў Рэспубліку Хакасію. Падзяляецца на 8 раёнаў. Уключае пяць гарадоў: Абакан, Чарнагорск, Саянагорск, Абаза, Сорск.
Хакасія | |||||
---|---|---|---|---|---|
хак. Хакас Республиказы | |||||
![]() | |||||
| |||||
Краіна | |||||
Гімн | Гімн Рэспублікі Хакасія[d] | ||||
Уваходзіць у |
| ||||
Адміністрацыйны цэнтр | |||||
Дата ўтварэння | 3 ліпеня 1991 | ||||
Кіраўнік | Валянцін Алегавіч Канавалаў[d] | ||||
Насельніцтва |
| ||||
Плошча |
| ||||
![]() | |||||
Часавы пояс | KRAT і Азія/Краснаярск[d] | ||||
Код ISO 3166-2 | RU-KK | ||||
Тэлефонны код | 390 | ||||
Код аўтам. нумароў | 19 | ||||
Афіцыйны сайт (руск.) | |||||
![]() |
Геаграфія
Заходнюю частку займаюць усходнія схілы Кузнецкага Алатау (вышыня да 2178 м, гара Верхні Зуб) і Абаканскі хрыбет (вышыня да 1984 м); на поўдні і паўднёвым усходзе паўночныя адгор’і Заходняга Саяна (вышыня да 2930 м, гара Карагош). На ўсходзе Мінусінская і Чулыма-Енісейская катлавіны. Карысныя выкапні: каменны вугаль, жалезныя і медна-малібдэнавыя руды, золата, гіпс, мармур. Клімат рэзка кантынентальны. Сярэдняя тэмпература студзеня ад −15 да −21 °C, ліпеня 17-20 °C. Ападкаў ад 300 мм у катлавінах да 700 мм у гарах. Галоўныя рэкі — Енісей (з прытокам Абакан), Том, і (басейн ракі Об). Шматлікія азёры з прэснай вадой (Чорнае, Фыркал, Іткуль) і салёнай (Беле, Шыра). Глебы чарназёмныя, у гарах дзярнова-падзолістыя, горна-таежныя і горна-тундравыя. Стэпавая расліннасць катлавін змяняецца ў гарах хвойнымі (лістоўніца, кедр, хвоя, піхта) лясамі, горнымі тундрамі, альпійскімі і субальпійскімі лугамі. Пад лесам 40 % тэрыторыі. Запаведнікі Малы Абакан, Чазы, часткова Алтайскі.
Зноскі
- АКТМУ Праверана 13 сакавіка 2015.
- https://data.iana.org/time-zones/tzdb-2021e/europe
- Оценка численности постоянного населения на 1 января 2025 г. и в среднем за 2024 г. и компоненты её изменения — Росстат, 2025.
Літаратура
- Беларуская энцыклапедыя: У 18 т. Т. 16: Трыпалі — Хвіліна / Рэдкал.: Г. П. Пашкоў і інш. — Мн. : БелЭн, 2003. — Т. 16. — 576 с. — 10 000 экз. — ISBN 985-11-0035-8. — ISBN 985-11-0263-6 (т. 16).
Спасылкі
На Вікісховішчы ёсць медыяфайлы па тэме Хакасія
- Афіцыйны сайт Архівавана 17 ліпеня 2007.
- Саяногорск
Аўтар: www.NiNa.Az
Дата публікацыі:
Hakasiya Respublika Hakasiya sub ekt Rasijskaj Federacyi Razmeshchana na poydni Ushodnyaj Sibiry Administracyjny centr gorad Abakan Utvorana 20 kastrychnika 1930 goda yak Hakaskaya aytanomnaya akruga U 1992 godze peranazvana y Respubliku Hakasiyu Padzyalyaecca na 8 rayonay Uklyuchae pyac garadoy Abakan Charnagorsk Sayanagorsk Abaza Sorsk Hakasiyahak Hakas RespublikazyGerb ScyagKraina RasiyaGimn Gimn Respubliki Hakasiya d Uvahodzic u Rasiya 1991 Administracyjny centr AbakanData ytvarennya 3 lipenya 1991Kiraynik Valyancin Alegavich Kanavalay d Naselnictva 525 557 chal 1 studzenya 2025 Ploshcha 61 569 km Chasavy poyas KRAT i Aziya Krasnayarsk d Kod ISO 3166 2 RU KKTelefonny kod 390Kod aytam numaroy 19Aficyjny sajt rusk Medyyafajly na VikishovishchyGeagrafiyaZahodnyuyu chastku zajmayuc ushodniya shily Kuzneckaga Alatau vyshynya da 2178 m gara Verhni Zub i Abakanski hrybet vyshynya da 1984 m na poydni i paydnyovym ushodze paynochnyya adgor i Zahodnyaga Sayana vyshynya da 2930 m gara Karagosh Na yshodze Minusinskaya i Chulyma Enisejskaya katlaviny Karysnyya vykapni kamenny vugal zhaleznyya i medna malibdenavyya rudy zolata gips marmur Klimat rezka kantynentalny Syarednyaya temperatura studzenya ad 15 da 21 C lipenya 17 20 C Apadkay ad 300 mm u katlavinah da 700 mm u garah Galoynyya reki Enisej z prytokam Abakan Tom i basejn raki Ob Shmatlikiya azyory z presnaj vadoj Chornae Fyrkal Itkul i salyonaj Bele Shyra Gleby charnazyomnyya u garah dzyarnova padzolistyya gorna taezhnyya i gorna tundravyya Stepavaya raslinnasc katlavin zmyanyaecca y garah hvojnymi listoynica kedr hvoya pihta lyasami gornymi tundrami alpijskimi i subalpijskimi lugami Pad lesam 40 terytoryi Zapavedniki Maly Abakan Chazy chastkova Altajski ZnoskiAKTMU Praverana 13 sakavika 2015 lt a href https wikidata org wiki Track Q4330203 gt lt a gt https data iana org time zones tzdb 2021e europe Ocenka chislennosti postoyannogo naseleniya na 1 yanvarya 2025 g i v srednem za 2024 g i komponenty eyo izmeneniya Rosstat 2025 lt a href https wikidata org wiki Track Q2624680 gt lt a gt lt a href https wikidata org wiki Track Q133366769 gt lt a gt LitaraturaBelaruskaya encyklapedyya U 18 t T 16 Trypali Hvilina Redkal G P Pashkoy i insh Mn BelEn 2003 T 16 576 s 10 000 ekz ISBN 985 11 0035 8 ISBN 985 11 0263 6 t 16 SpasylkiNa Vikishovishchy yosc medyyafajly pa teme Hakasiya Aficyjny sajt Arhivavana 17 lipenya 2007 Sayanogorsk