Azərbaycanca  AzərbaycancaБеларуская  БеларускаяDeutsch  DeutschEnglish  EnglishFrançais  FrançaisҚазақ  ҚазақLietuvių  LietuviųРусский  Русскийภาษาไทย  ภาษาไทยTürkçe  TürkçeУкраїнська  Українська
Падтрымка
www.global-by3.nina.az
  • Галоўная
  • Вікіпедыя
  • Музыка

Пло скасць адно з асноўных паняццяў геаметрыі Плоскасць гэта бясконцая паверхня да якой належаць усе прамыя што праходзя

Плоскасць

  • Галоўная старонка
  • Вікіпедыя
  • Плоскасць

Пло́скасць — адно з асноўных паняццяў геаметрыі. Плоскасць — гэта бясконцая паверхня, да якой належаць усе прамыя, што праходзяць праз якія-небудзь два пункты плоскасці. У алгебры плоскасць вызначаецца як двухмерная .

image
Дзве плоскасці, якія перасякаюцца

У планіметрыі плоскасць разглядаецца як універсум, да якога належаць усе геаметрычныя фігуры. Стэрэаметрыя разглядае бесканечнае мноства плоскасцей, размешчаных у прасторы.

Ураўненні плоскасці

Плоскасць — алгебраічная паверхня першага парадку: у дэкартавай сістэме каардынат плоскасць можна задаць ураўненнем першай ступені.

  • Агульнае ураўненне (поўнае) плоскасці
Ax+By+Cz+D=0,(1){\displaystyle Ax+By+Cz+D=0,\qquad (1)}image
дзе A,B,C{\displaystyle A,B,C}image і D{\displaystyle D}image — канстанты, прычым хоць адзін з лікаў A, B і C не роўны нулю (што раўназначна няроўнасці |A|+|B|+|C|≠0{\displaystyle |A|+|B|+|C|\neq 0}image); у вектарнай форме:
(r,N)+D=0,{\displaystyle (\mathbf {r} ,\mathbf {N} )+D=0,}image
дзе r{\displaystyle \mathbf {r} }image — радыус-вектар пункта M(x,y,z){\displaystyle M(x,y,z)}image, вектар N=(A,B,C){\displaystyle \mathbf {N} =(A,B,C)}image перпендыкулярны да плоскасці (нармальны вектар). Накіравальныя косінусы вектары N{\displaystyle \mathbf {N} }image:
cos⁡α=AA2+B2+C2,{\displaystyle \cos \alpha ={\frac {A}{\sqrt {A^{2}+B^{2}+C^{2}}}},}image
cos⁡β=BA2+B2+C2,{\displaystyle \cos \beta ={\frac {B}{\sqrt {A^{2}+B^{2}+C^{2}}}},}image
cos⁡γ=CA2+B2+C2.{\displaystyle \cos \gamma ={\frac {C}{\sqrt {A^{2}+B^{2}+C^{2}}}}.}image
Калі адзін з каэфіцыентаў ва ўраўненні плоскасці — нуль, ураўненне называецца няпоўным. Пры D=0{\displaystyle D=0}image плоскасць праходзіць праз пачатак каардынат, пры A=0{\displaystyle A=0}image (або B=0{\displaystyle B=0}image, C=0{\displaystyle C=0}image) плоскасць паралельная восі Ox{\displaystyle Ox}image (адпаведна Oy{\displaystyle Oy}image або Oz{\displaystyle Oz}image). Пры A=B=0{\displaystyle A=B=0}image (A=C=0{\displaystyle A=C=0}image, або B=C=0{\displaystyle B=C=0}image) плоскасць паралельная плоскасці Oxy{\displaystyle Oxy}image (адпаведна Oxz{\displaystyle Oxz}image або Oyz{\displaystyle Oyz}image).
  • Ураўненне плоскасці ў адрэзках:
xa+yb+zc=1,{\displaystyle {\frac {x}{a}}+{\frac {y}{b}}+{\frac {z}{c}}=1,}image
дзе a=−D/A,b=−D/B,c=−D/C{\displaystyle a=-D/A,b=-D/B,c=-D/C}image — адрэзкі, якія плоскасць адсякае на восях Ox,Oy{\displaystyle Ox,Oy}image і Oz{\displaystyle Oz}image.
  • Ураўненне плоскасці, якая праходзіць праз пункт M(x0,y0,z0){\displaystyle M(x_{0},y_{0},z_{0})}image перпендыкулярна вектару нармалі N(A,B,C){\displaystyle \mathbf {N} (A,B,C)}image:
A(x−x0)+B(y−y0)+C(z−z0)=0;{\displaystyle A(x-x_{0})+B(y-y_{0})+C(z-z_{0})=0;}image
у вектарнай форме:
((r−r0),N)=0.{\displaystyle ((\mathbf {r} -\mathbf {r_{0}} ),\mathbf {N} )=0.}image
  • Ураўненне плоскасці, якая праходзіць праз тры зададзеныя пункты M(xi,yi,zi){\displaystyle M(x_{i},y_{i},z_{i})}image, якія не ляжаць на адной прамой:
((r−r1),(r2−r1),(r3−r1))=0,{\displaystyle ((\mathbf {r} -\mathbf {r_{1}} ),(\mathbf {r_{2}} -\mathbf {r_{1}} ),(\mathbf {r_{3}} -\mathbf {r_{1}} ))=0,}image
дзе (x,y,z){\displaystyle (\mathbf {x} ,\mathbf {y} ,\mathbf {z} )}image абазначае [ru] вектараў x, y і z, па-іншаму
|x−x1y−y1z−z1x2−x1y2−y1z2−z1x3−x1y3−y1z3−z1|=0.{\displaystyle \left|{\begin{matrix}x-x_{1}&y-y_{1}&z-z_{1}\\x_{2}-x_{1}&y_{2}-y_{1}&z_{2}-z_{1}\\x_{3}-x_{1}&y_{3}-y_{1}&z_{3}-z_{1}\\\end{matrix}}\right|=0.}image
  • Нармальнае (нармаванае) ураўненне плоскасці
xcos⁡α+ycos⁡β+zcos⁡γ−p=0,(2){\displaystyle x\cos \alpha +y\cos \beta +z\cos \gamma -p=0,\qquad (2)}image
у вектарнай форме:
(r,N0)−p=0,{\displaystyle (\mathbf {r} ,\mathbf {N^{0}} )\mathbf {-p} =0,}image
дзе N0{\displaystyle \mathbf {N^{0}} }image — адзінкавы вектар, p{\displaystyle p}image — адлегласць плоскасці ад пачатку каардынат. Ураўненне (2) можна атрымаць з ураўнення (1) дамнажэннем на нармавальны множнік
μ=±1A2+B2+C2{\displaystyle \mu =\pm {\frac {1}{\sqrt {A^{2}+B^{2}+C^{2}}}}}image
(знакі μ{\displaystyle \mu }image і D{\displaystyle D}image супрацьлеглыя).

Спасылкі

  • image На Вікісховішчы ёсць медыяфайлы па тэме Плоскасць
  • Плоскость (руск.) — артыкул з Вялікай савецкай энцыклапедыі

Аўтар: www.NiNa.Az

Дата публікацыі: 19 Май, 2025 / 17:54

Plo skasc adno z asnoynyh panyaccyay geametryi Ploskasc geta byaskoncaya paverhnya da yakoj nalezhac use pramyya shto prahodzyac praz yakiya nebudz dva punkty ploskasci U algebry ploskasc vyznachaecca yak dvuhmernaya Dzve ploskasci yakiya perasyakayucca U planimetryi ploskasc razglyadaecca yak universum da yakoga nalezhac use geametrychnyya figury Stereametryya razglyadae beskanechnae mnostva ploskascej razmeshchanyh u prastory Uraynenni ploskasciPloskasc algebraichnaya paverhnya pershaga paradku u dekartavaj sisteme kaardynat ploskasc mozhna zadac uraynennem pershaj stupeni Agulnae uraynenne poynae ploskasciAx By Cz D 0 1 displaystyle Ax By Cz D 0 qquad 1 dze A B C displaystyle A B C i D displaystyle D kanstanty prychym hoc adzin z likay A B i C ne royny nulyu shto raynaznachna nyaroynasci A B C 0 displaystyle A B C neq 0 u vektarnaj forme r N D 0 displaystyle mathbf r mathbf N D 0 dze r displaystyle mathbf r radyus vektar punkta M x y z displaystyle M x y z vektar N A B C displaystyle mathbf N A B C perpendykulyarny da ploskasci narmalny vektar Nakiravalnyya kosinusy vektary N displaystyle mathbf N cos a AA2 B2 C2 displaystyle cos alpha frac A sqrt A 2 B 2 C 2 cos b BA2 B2 C2 displaystyle cos beta frac B sqrt A 2 B 2 C 2 cos g CA2 B2 C2 displaystyle cos gamma frac C sqrt A 2 B 2 C 2 Kali adzin z kaeficyentay va yraynenni ploskasci nul uraynenne nazyvaecca nyapoynym Pry D 0 displaystyle D 0 ploskasc prahodzic praz pachatak kaardynat pry A 0 displaystyle A 0 abo B 0 displaystyle B 0 C 0 displaystyle C 0 ploskasc paralelnaya vosi Ox displaystyle Ox adpavedna Oy displaystyle Oy abo Oz displaystyle Oz Pry A B 0 displaystyle A B 0 A C 0 displaystyle A C 0 abo B C 0 displaystyle B C 0 ploskasc paralelnaya ploskasci Oxy displaystyle Oxy adpavedna Oxz displaystyle Oxz abo Oyz displaystyle Oyz Uraynenne ploskasci y adrezkah xa yb zc 1 displaystyle frac x a frac y b frac z c 1 dze a D A b D B c D C displaystyle a D A b D B c D C adrezki yakiya ploskasc adsyakae na vosyah Ox Oy displaystyle Ox Oy i Oz displaystyle Oz Uraynenne ploskasci yakaya prahodzic praz punkt M x0 y0 z0 displaystyle M x 0 y 0 z 0 perpendykulyarna vektaru narmali N A B C displaystyle mathbf N A B C A x x0 B y y0 C z z0 0 displaystyle A x x 0 B y y 0 C z z 0 0 u vektarnaj forme r r0 N 0 displaystyle mathbf r mathbf r 0 mathbf N 0 Uraynenne ploskasci yakaya prahodzic praz try zadadzenyya punkty M xi yi zi displaystyle M x i y i z i yakiya ne lyazhac na adnoj pramoj r r1 r2 r1 r3 r1 0 displaystyle mathbf r mathbf r 1 mathbf r 2 mathbf r 1 mathbf r 3 mathbf r 1 0 dze x y z displaystyle mathbf x mathbf y mathbf z abaznachae ru vektaray x y i z pa inshamu x x1y y1z z1x2 x1y2 y1z2 z1x3 x1y3 y1z3 z1 0 displaystyle left begin matrix x x 1 amp y y 1 amp z z 1 x 2 x 1 amp y 2 y 1 amp z 2 z 1 x 3 x 1 amp y 3 y 1 amp z 3 z 1 end matrix right 0 Narmalnae narmavanae uraynenne ploskascixcos a ycos b zcos g p 0 2 displaystyle x cos alpha y cos beta z cos gamma p 0 qquad 2 u vektarnaj forme r N0 p 0 displaystyle mathbf r mathbf N 0 mathbf p 0 dze N0 displaystyle mathbf N 0 adzinkavy vektar p displaystyle p adleglasc ploskasci ad pachatku kaardynat Uraynenne 2 mozhna atrymac z uraynennya 1 damnazhennem na narmavalny mnozhnikm 1A2 B2 C2 displaystyle mu pm frac 1 sqrt A 2 B 2 C 2 znaki m displaystyle mu i D displaystyle D supracleglyya SpasylkiNa Vikishovishchy yosc medyyafajly pa teme Ploskasc Ploskost rusk artykul z Vyalikaj saveckaj encyklapedyi

Апошнія артыкулы
  • Май 19, 2025

    Грэчаская мова

  • Май 19, 2025

    Грэцыя

  • Май 19, 2025

    Грузінская мова

  • Май 19, 2025

    Грамадства

  • Май 19, 2025

    Горад

www.NiNa.Az - Студыя

  • Вікіпедыя
  • Музыка
Звяжыцеся з намі
Мовы
Звязацца з намі
DMCA Sitemap
© 2019 nina.az - Усе правы абаронены.
Аўтарскія правы: Dadash Mammadov
Бясплатны сайт для абмену дадзенымі і файламі з усяго свету.
Верхняя частка